Bár a műsorotok kertévés viszonylatban nem olyan rossz (mondjuk a TV2 halálhíradóját nem nehéz lekörözni), felhívnám a figyelmeteket három dologra!

1) Ha "drogokról" beszéltek, akkor ne említsétek egy füst alatt a heroint és a füvet. "Drogcsempészt fogtak a rendőrök" helyett "Kokaincsempészt fogtak a rendőrök", "Bedrogozva gázolt" helyett "Narkotikumot fogyasztott a gázoló", "Zámbó Jimmy fia rendszeresen drogozott" helyett pedig "Zámbó Jimmy fia rendszeresen füvezett". Nem olyan nehéz, ugye? Apropó...

2) A híradó nem bulvármagazin, az X-Factor ápoltjait, a két csatorna műsorvezetőit, és a többi celebecskét, akinek éppen kell egy kis reklám, hagyjuk meg más műsoroknak, például a Fókusznak.

3) Szép dolog a jótékonykodás, fontos felhívni az emberek figyelmét a nehéz helyzetbe kerültekre, azonban a híradó nem segélyszolgálat, meg különben is, ebben az országban lassan már mindenki rászoruló. Az ilyen jó célú, ám alapvetően nem közhasznú dolgoknak is inkább egy esti magazin műsorban lenne a helye.

Tudom, hogy a nézettség a legfontosabb, és hogy az általam az utóbbi két pontban kifogásolt jelenség úgy ragasztja a tabloid függő nyuggerek tekintetét a képernyőre, mint a hollandok az iPhone-t az utcakőre (az első pont pedig szimplán csak balfaszságra utal), de most, hogy van egy második csatornátok, melyen a híradó egy késői műsorsávba került, igazán megtehetnétek, hogy az esti híradó konzerv anyagai helyett részletesebb, objektívebb, és kevésbé parasztvakítós riportokat rakjatok össze az RTL II nézőinek. Ilyen szempontból a TV2 késő esti hírműsora (legalábbis pár éve biztosan, nem tudom, hogy most milyen) simán elanyáz(ott volna?) titeket.

Igazából nem bízom benne, hogy eljut hozzátok ez a levél, vagy hogy bármin is változtatnátok, csak elegem volt már abból, hogy ezzel a szarral szennyezitek az emberek agyát, és ez a pár gondolat úgy kikívánkozott belőlem. 

Üdvözlettel,
Kocsis András

Kőkeményen egy hete nem eszem húst, és úgy tervezem, hogy a jövőben sem fogok (sooooooo hardcore!!).

Azért döntöttem így, mert... igazából nem is döntés volt. Az egész még nagyon régen, 8-10 éves korom környékén kezdődött, amikor megtudtam, hogy tulajdonképpen mi is az a vegetarianiznizmus. Egyetértettem a vegákkal, de gyerekként még nem tudtam volna mit csinálni a húsevés ellen, viszont már akkor úgy voltam vele, hogy nem mennék el egy disznóvágásra, vagy bármilyen hasonló brutális vérontásra, melyet a mai társadalmunk valamiért bulinak tart, mert nem akarok bűnrészes lenni ártatlan és védtelen állatok megölésében. Ahogy teltek múltak az évek, egyre inkább kezdett zavarni, hogy húst eszem, el is hagytam, amit csak tudtam, és így jutottam el odáig, hogy csak halat és baromfit ettem évekig.

A nyugalmi helyzetemből kb. fél éve billentem ki, amikor elolvastam Steiner Kristóf Lélekbonbon című könyvét, melyben egy külön fejezetet szentel arra, hogy felhívja a figyelmet a vegán életmód előnyeire és fontosságára. Nagyon nagy hatással voltak rám a szavai, ám ez még csak a kezdete volt a folyamatnak. Amikor elkezdtem szerkeszteni Kristóf receptes blogját, tele ínycsikladozó vegán receptekkel, már tudtam, hogy ebből lesz valami, aztán amikor a Deko TV elkezdte adni a kedvenc főzőműsorom, a River Cottage új részeit, melyben csak vega ételeket készítenek, már komolyan elgondolkodtam (...don't ask!), de a végső löketet végülis egy barátom, Szandi adta meg, aki - egyébként ha jól tudom főleg Kristóf hatására - szintén abbahagyta a húsfogyasztást már lassan négy hónapja. Az elmúlt pár hétben egyébként sem kívántam a húst, és az angol érettségi előtti napon jött az ötlet, hogy akkor ez az egész mostantól legyen tudatos.

Szandinak észrevehetően javult a közérzete és sokkal egészségesebb a kisugárzása. És basszus, az a durva, hogy már így, egy hét után én is érzek némi pozitív változást. Lehet, hogy csak placebó, de jobb a közérzetem, és jobban érzem az ízeket. Rá kellett jönnöm, hogy a vega pizza és lasagne sokkal finomabb, mint a sonkás, vagy a darálthúsos változat, és amíg az utóbbiaknál a hús adja az uralkodó ízt, a zöldséges verzióknál sokkal több ízkombinációval lehet játszadozni. Összességében nem hiányzik, és nem is kívánom a húst, bár egy kicsit fáradékony vagyok, ami vagy azért van, mert a szervezetem még nem állt át az új étrendre, vagy a rossz időjárás miatt, de mivel a hidegfrontra mindig is érzékeny voltam, ezért az utóbbi sanszosabb. Gondolkodom a veganizmuson, de drága édesanyám már most is hülyének néz, szóval a családi béke kedvéért ez még nem aktuális egy darabig, viszont már ezt is egy tök nagy előrelépésnek tartom, és ezért most nagyon boldog vagyok. :)

Hazánk első zenetévéje, a Z+ a maga korában rendkívül népszerű volt, hiszen akkoriban még megférhetett egymás mellett a Kispállal a magyar alternatív zene - talán mondhatom így - megteremtője, Lovasi András és a piros bőrnadrágjában pop zenére segget rázó Varga Zsuzsa is. Aztán a csatornát megvette a német VIVA, és bár a műsorok megváltoztak, a célközönség többé, kevésbé még mindig a régi maradt. Aztán amikor az MTV felvásárolta európa szerte a VIVA tévéket, és elindult itthon a magyar MTV, valahogy minden elromlott. A popzene maradt a VIVÁ-nál, ám az idő múlásával egyre inkább csökkent a színvonal, minden más zene pedig átkerült az MTV-hez - ami azóta elveszett a valóságshowk tengerében, de ez már egy másik téma.

A VIVA nézőközönsége szépen leredukálódott a 10-14 éves, egyszerű zenei ízléssel bíró kislányokra. A profi műsorvezetők helyére megcsinált amatőrök kerültek, és érthetetlen, már-már szürreális zenei produkciók tűntek fel és tűntek el, egyszóval a csatorna szépen lassan süllyedt a híg trágyában. Változás kellett, mégpedig egy nagy, 180 fokos hátra-arc, máskülönben egy éven belül lehúzhatták volna a rolót.

Szerencsére ezt az illetékes vezetők is észrevették és idén, év elején szépen lassan elkezdődött a váltás. Először a ‘Megálló’ kapott új arculatot, valamint új műsorvezetőt, de a teljes átalakulás pár hete történt meg. A műsorok egységes arculatára nemsokára visszatérek, de ami sokkal fontosabb: mint amikor egy rossz buliban leváltják a DJ-t és egyből felpörög a hangulat, a zenetévé playlistjét is lecserélték és a legundorítóbb trashpop sztárocskák helyett (illetve egyelőre csak mellettük, de szerintem ez még csak az átmeneti állapot) újra helyet kapnak a minőségi zenét játszó, tényleges értékeket képviselő fiatal zenészek. Persze ez nem jelenti azt, hogy búcsút inthetünk Lady Gagának és SP-nek, de az egyslágeres tehetségkutató hulladékok, valamint a szarrá autotuneolt vivacelebek korszaka végleg lejárt.

De nem lett hibátlan a váltás. Szerény véleményem szerint a vizuális megjelenéssel ennél jobban nem is lőhettek volna mellé. Technikailag tök profi minden (mondjuk pár felirat zavaróan pixeles), de az egész annyira wannabe hipszter lett, mint azok a hetyke bajuszt növesztett kétévemégemóvolt srácok, akik minden hétvégén az Ankerben rázzák a fejüket a ‘Pumped Up Kicks’-re. A reklámspotokban lázadó, vintage ruhákba bújt amerikai fiatalok másznak fára a The [Hated] Tomorrow zenéjére és ha ez még nem lenne elég, minden tele van háromszögekkel. Lehet csíkos, pöttyös, fekete, fehér, fordított, térben vagy síkban, mindegy is, csak háromszög legyen. Háromszögben vannak a feliratok, háromszögre épül az összes logó (az ‘Egytől három’ című műsornak például egy olyan háromszög a logója, amiben van még három kisebb háromszög) és a VIVA felirat is négy háromszögből olvasható össze. Ezen kívül komoly hiba volt a váltás során, hogy nem ejtették meg a már nagyon égető 16:9-es átállást, hiszen ezt pont az ilyen, teljes arculatváltások során a legcélszerűbb megtenni.

Én személy szerint az elmúlt pár évben sem néztem a csatornát és ezután sem fogom, legfeljebb hosszabban nézek bele egy-egy műsorukba, ha unatkozom, nincs semmi a tévében és csak kapcsolgatok a csatornák között. Egyébként meg a televízió korszaka leágazóban van, hiszen az internet szépen lassan átveszi a zenecsatornák szerepét. Ez külföldön, főleg amerikában már nagyon érezhető, ám magyarországon még annyira nem, ezért sem elhanyagolható ez a viszonylag pozitív változás. Kíváncsi vagyok, mit hoz a jövő és ki tudja, lehet hogy látjuk még Lovasit és Varga Zsuzsát együtt a VIVA képernyőjén.

A Spektrum Home-on fut egy sorozat, az a címe, hogy Barkács Csaj Ullmann Mónikával. Nagyon addiktív, első látásra rákattantam, szerintem nektek is tetszeni fog. Minden hétköznap este fél 9 körül adják, tényleg érdemes belenézni, mert szuper ötleteket vannak benne, jómagam is újra kedvet kaptam a barkácsoláshoz. :)

A műsor minden egyes része ugyanarra a gondolatra épül: merj alkotni! Olyan tárgyak kelnek új életre az egyes epizódokban, amelyek bár a legtöbb háztartásban megtalálhatóak, elsőre mégsem merülnek fel dekorációs alapanyagként. Műsorvezetőnk, a népszerű színésznő Ullmann Mónika azonban nemcsak azt mutatja meg, hogy számtalan kreatív ötlet van a tarsolyában, amelyekkel a leghétköznapibb tárgyakból is szép, ötletes és praktikus tárgy készül, de azt is, hogy a barkácsolás bizony nem ördöngösség.