Pár héttel ezelőtt érkeztek meg a télikabátok a H&M-be, és én már akkor szemeztem az egyikkel, de nem voltam benne biztos, hogy az lesz-e az igazi. Nagyon jó fazonja volt, jó meleg bélése, sok zsebe, tökéletesen passzolt a méret is, csak a zöld színe elbizonytalanított. Számomra a télikabát fekete, de pár próbálás után úgy döntöttem, hogy megveszem. Ez egy hete volt, volt nálam elég pénz, volt a méretemben is, de mégse vettem meg. Volt egy olyan megérzésem, hogy (még) nem szabad. 

És pontosan ilyenkor áldom a hatodik érzékemet, mert tegnap leárazták a 20 ezres kabátot 5 ezer forintra, és így persze már nem hagyhattam ott, a maradék 15 ezer forintból pedig további ruhadarabokat vettem, és mivel akkor is az akciós termékek közül válogattam, találtam egy inget, egy pólót, egy garbót és egy farmert is, és így összesen költöttem 17 ezer forintot, úgy, hogy ha mindent az eredeti árán vettem volna meg, akkor a végösszeg majdnem 40 ezer forint lett volna. Nevezzetek zsidónak, de szerintem így kell vásárolni!

A VOLT óta keresem ezt a dalt, de nem emkékeztem a címére, ám tegnap megtaláltam és azóta már meghallgattam egy csomószor. Nagyon várom már az új lemezt, a legújabb hírek szerint január közepén fog megjelenni, de előtte még lesz egy, vagy esetleg két klip/kislemez is.

Rájöttem, hogy eléggé elhanyagoltam a virtuális életemet. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a blogomat már nem látom a Chrome Top pages-ben, vagy az a tucatnyi olvasatlan és/vagy meg nem válaszolt levél az inboxomban, amelyekkel tudom, hogy foglalkoznom kéne, de valahogy nem visz rá a lélek. Nem tudom, ennek mi az oka, talán az, hogy szívesebben töltök több időt a való világban (sicc!), mint a digitális élet bináris tengerének a legmélyén, vagy csupán hogy nincs kedvem egész nap a gép előtt ülni, hanem helyette inkább eljárok és élem a saját életemet. Bánni nem bánom, hiszem így legalább tudok olyan dolgokra is időt szakítani, amelyekre korábban nem.

Ma például ellátogattam a Dark Notes klipforgatására, ahol bár technikailag nem vettem részt a munkában, de lelkes statisztaként (magasságom miatt szigorúan csak oldalt, a háttérben) a közönségben csápoltam. Nagyon élveztem, jó volt a légkör, imádom a DN-es lányokat, mindenki nagyon vidám és felszabadult volt, az elkészült felvételek pedig ígéretesek lettek. Ha jól értesültem, akkor október közepe, vége felé lesz kész a klip, természetesen majd egyből megosztom veletek.

Tegnap voltam a Critical Mass-en, ami számomra abból állt, hogy a Feneketlen tótól 2 perc alatt beértük a bringás tömeget a Kálvinon, ahol aztán félig lustaságból levágtuk az utat a Gödörig. Ott azzal a címszóval, hogy "megiszunk egy sört, mielőtt újra csatlakoznánk a tömeghez" ültünk este sokáig, a felvonulásról félig megfeledkezve, de hiányérzet nélkül.

Sok más is történt velem a héten, most nem számolnék be mindenről, csak annyit szerettem volna mondani, hogy ne haragudjatok, ha a jövőben nem posztolok ide minden nap, csak mondjuk hetente egyszer, vagy nem válaszolok e-mailekre, igyekszem minden fontos dologra energiát fordítani, de ezért pár dologról le kell mondanom, viszont például minden nap töltök fel zenéket a Talpalávaló blogra, ami azzal is jár, hogy itt, a saját blogomon a Napi zene "rovatot" megszüntettem. Áll még előttem pár érdekes kihívás és feladat, ha lesz valami beszámolni való, akkor mindenképpen írok majd nektek.

Ma van egy éve, hogy leforgattuk a Sukár Shop-ban a Katy klipje reklámot! Ezzel az eseménnyel kezdődött el az egész klipforgatós őrület, rengeteg új embert ismertem itt meg, egy igazi életre szóló élmény volt.