Rájöttem, hogy eléggé elhanyagoltam a virtuális életemet. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a blogomat már nem látom a Chrome Top pages-ben, vagy az a tucatnyi olvasatlan és/vagy meg nem válaszolt levél az inboxomban, amelyekkel tudom, hogy foglalkoznom kéne, de valahogy nem visz rá a lélek. Nem tudom, ennek mi az oka, talán az, hogy szívesebben töltök több időt a való világban (sicc!), mint a digitális élet bináris tengerének a legmélyén, vagy csupán hogy nincs kedvem egész nap a gép előtt ülni, hanem helyette inkább eljárok és élem a saját életemet. Bánni nem bánom, hiszem így legalább tudok olyan dolgokra is időt szakítani, amelyekre korábban nem.
Ma például ellátogattam a Dark Notes klipforgatására, ahol bár technikailag nem vettem részt a munkában, de lelkes statisztaként (magasságom miatt szigorúan csak oldalt, a háttérben) a közönségben csápoltam. Nagyon élveztem, jó volt a légkör, imádom a DN-es lányokat, mindenki nagyon vidám és felszabadult volt, az elkészült felvételek pedig ígéretesek lettek. Ha jól értesültem, akkor október közepe, vége felé lesz kész a klip, természetesen majd egyből megosztom veletek.
Tegnap voltam a Critical Mass-en, ami számomra abból állt, hogy a Feneketlen tótól 2 perc alatt beértük a bringás tömeget a Kálvinon, ahol aztán félig lustaságból levágtuk az utat a Gödörig. Ott azzal a címszóval, hogy "megiszunk egy sört, mielőtt újra csatlakoznánk a tömeghez" ültünk este sokáig, a felvonulásról félig megfeledkezve, de hiányérzet nélkül.
Sok más is történt velem a héten, most nem számolnék be mindenről, csak annyit szerettem volna mondani, hogy ne haragudjatok, ha a jövőben nem posztolok ide minden nap, csak mondjuk hetente egyszer, vagy nem válaszolok e-mailekre, igyekszem minden fontos dologra energiát fordítani, de ezért pár dologról le kell mondanom, viszont például minden nap töltök fel zenéket a Talpalávaló blogra, ami azzal is jár, hogy itt, a saját blogomon a Napi zene "rovatot" megszüntettem. Áll még előttem pár érdekes kihívás és feladat, ha lesz valami beszámolni való, akkor mindenképpen írok majd nektek.