Hát, skacok, a tenap este után bátran ki merem jelenteni, hogy a világ legfurcsább érzése műszempillát hordani. A halloweeni jelmezemhez (Alex voltam a Gépnarancsból) kellett az egyik szememre alulra és felülre is egy-egy ilyen kis pipereterméket felragasztanom, és bár a végeredmény a halloweeni kontextustól függetlenül is nagyon tetszett (ha nem ebben az országban élnék néha bevállalnám a hétköznapokban is, de persze nem azért, mert a szempilláimat nem tartom elég hosszúnak), de soha többé nem szeretnék ilyet hordani.

Kezdjük a felrakás nehézségeivel: három lány ismerősöm közül egyik sem tudta pontosan, hogy is kell egy műszempillát helyesen felragasztani, ezért miután a felső rész nagy harcok árán került csak a helyére, inkább elvonultam a fürdőszobába és az alsót már magamnak raktam fel. Míg a felső a tövénél egy picit lejött az este felére az "én munkám" kő keményen állta a strapát hajnalig.

A srácoknak, és a kevésbé feminim lányoknak leírnám, hogy egy ilyen izét hordani kábé olyan érzés, mintha addig gyűjtögetném a szemem alatt a reggeli csipát, amíg azok teljesen körbe nem érik a szememet. 

De a legrosszabb még csak most jön: ahogy hazaestem a halloweeni buli után még félig részegen, de már a másnaposság kezdődő tüneteivel, azzal szembesültem, hogy elalvás előtt még le kell vennem azokat a szarokat a fejemről. Sajnos ezt könnyebb leírni, mint megtenni; az érzés leginkább arra hasonlított, mintha egy soha el nem engedő pillanatragasztóval lett volna felragasztva a két szempilla, amit egy először még kecses (amúgy inkább csak fájdalmas), másodszorra viszont már a végletekig megfontolt és lassú mozdulattal húztam le a szemhéjamról, ami ugye az emberi bőr egyik legvékonyabb és legérzékenyebb része, ilyen jogon nem kicsit fájt a művelet. Utána elalvás előtt nagyon égett a szemhéjam, és könnybe is lábadt a szemem.

A végső konklúzióm az, hogy örülök neki, hogy nem kell ilyeneket hordanom, és sajnálom azokat a lányokat, akik úgy érzik, hogy a műszempillájukat feltétlenül fel kell ragasztaniuk még akkor is, ha csak a sarki boltba mennek le 20 deka csirkemellsonkáért meg egy doboz tejért. Úgy gondolom, hogy már a sminkelést sem szabadna túlzásba vinni, ezeket a különböző műbővítményeket pedig kifejezetten kerülni kéne a mindennapokban, hiszen úgy szép mindenki, ahogy van, ezeknek a szaroknak a használói pedig csak elfedik és megváltoztatják önmagukat. Ami rossz. Happy Halloween!

Gondolataim a műszempillákról Tovább

Szar a szerelem

október 10.

Megint nagyon unatkoztam és csináltam egy mash-upot. Tegnap a buszon ülve figyeltem fel arra, hogy Lady Gaga 'Scheiße' című száma meglepően hasonlít a 'Bad Romance'-re. Nem szerkezetében, mint a 'Judas', hanem dallamában. Már akkor felmerült bennem, hogy készítek egy remixet, de a végső elhatározás akkor jött meg, amikor kiderült, hogy pont ma szivárgott ki a "szar" stúdió minőségű instrumentálja. Nem volt egy könnyű szülés a két dalt úgy összerakni, hogy mindenhol passzoljon, de íme a végeredmény:

Szar a szerelem Tovább

Barkács Csaj

október 10.

A Spektrum Home-on fut egy sorozat, az a címe, hogy Barkács Csaj Ullmann Mónikával. Nagyon addiktív, első látásra rákattantam, szerintem nektek is tetszeni fog. Minden hétköznap este fél 9 körül adják, tényleg érdemes belenézni, mert szuper ötleteket vannak benne, jómagam is újra kedvet kaptam a barkácsoláshoz. :)

A műsor minden egyes része ugyanarra a gondolatra épül: merj alkotni! Olyan tárgyak kelnek új életre az egyes epizódokban, amelyek bár a legtöbb háztartásban megtalálhatóak, elsőre mégsem merülnek fel dekorációs alapanyagként. Műsorvezetőnk, a népszerű színésznő Ullmann Mónika azonban nemcsak azt mutatja meg, hogy számtalan kreatív ötlet van a tarsolyában, amelyekkel a leghétköznapibb tárgyakból is szép, ötletes és praktikus tárgy készül, de azt is, hogy a barkácsolás bizony nem ördöngösség.

Barkács Csaj Tovább
süti beállítások módosítása