Június végéig hetente lecsekkoltam, hogy kiszivárgott-e már ez a dal, mert konkrétan szükségem lett volna rá, hogy meghallgathassam. Augusztus elejéig kellett volna várnom, de csak most vettem észre. Imádom! Megkönnyeztem... Bár ez még mindig nem a teljes dal, mert a második verszsak jelentős része ki van vágva (úristen, találtam egy hiány nélküli verziót O_O) és a mastering is csak demó minőségű, de ez bőven elég. EZ a második LEGJOBB Avril Lavigne szám. Ez a dal a tökéletes magyarázat, hogy mit jelent nekem Avril. Ő egy őrangyal, akinek a számait bármikor meghallgathatom és erőt meríthetek belőlük. A csaj lehet egy utolsó rózsaszín cukormázas kurva vagy egy kielégítetlen zöldhajú szörny is, de ami a lényeg, a régi számai örökre megmaradnak úgy ahogy vannak és "nem fognak elhagyni, amikor egyedül vagyok, hideg van és nincs hova mennem".
