A napokban kezdte borzolni a kedélyeket a Starbucks kávézólánc bejelentése, miszerint idén májustól, a negyvenedik születésnapjukat követően lecserélik az ikonikussá vált zöld-fekete logót egy a végletekig leegyszerűsített, zöld alapon fehér szirénre. Semmi fekete kör, semmi csillag, semmi felirat, csak ez:

Starbucks_2011_cup
Starbucks_2011_cup_history
A cég indoklása szerint a brand elég erős már ahoz, hogy ne kelljen nevet nyomtatni a poharakra, elég csupán a márka szimbóluma, a szirén. Ezzel nincs is baj, csak szerintem nem a szirén a márka szimbóluma, hanem a fekete-zöld kör. Messziről például jelenleg sem látszódik a felirat vagy a középen lévő alak, viszont tökéletesen kivehető a kontrasztos, karakteres kör, míg az új logó esetében távolabbról nézve csak egy belül elmosódott zöld pacát látunk. 

Alapvetően nincs bajom a negyedik Starbucks logóval, de nagyon hiányolom róla a fekete színt. Nem kellett sokáig keresgélnem az interneten, egyből találtam nem egy középutat jelentő alternatívát, melyek közül még talán ez a legjobb:

Starbucksidea

Ti mit gondoltok?

A Starbucks új logója Tovább

A mai "civilizált" világ rendszerében alapvető hibák vannak, de ezekkel látszólag senki nem foglalkozik. Ezekről a hibákról egy raklapnyi könyvet lehetne írni, én most kiragadnék egy témakört, melyet a teljesség igénye nélkül, pusztán unatkozásból kifejteném nektek. Itt-ott hallani, hogy az emberiség önkreteszi önmagát, amely a pénzügyi rendszer működésére vezethető vissza. Ebbe most nem folynék bele, viszont az egyik meghatározó tényezőjéről lesz szó, a lobbiról, azon belül is az élelmiszerlobbiról.

Fast-food-pets

"A lobbizás (angolul lobbying vagy lobby, más néven public affairs) a kapcsolatok kiépítését és fenntartását, negatív intézkedések hatásának kivédését, előnyök szerzését stb. szolgálja, szigorúan a törvényes keretek adta lehetőségek között. Elsődleges hangsúlya a kommunikáción van. A lobbi egy kommunikációs érdekérvényesítő eszköz. A lobbisták általában egy cég vagy csoport, de leggyakrabban egy iparág érdekeit képviselve különböző lobbicsoportokba tömörülnek."

A magyar Wikipedia elég szűkösen ír a fogalomról, csupán annyi lényeges derül ki, hogy vannak szervezetekhez és iparágakhoz köthető lobbik. Ezt a fogalmat azért nem lehet rossznak nevezni, mert pl. a környezetvédelmi lobbisták rendkívül fontos szerepet játszanak a zöld törvényjavaslatok elfogadtatásában, viszont az ipari lobbi az egyik legkártékonyabb dolog a világon. Bár a gazdaságon "javít", az emberek életét könnyedén tönkreteheti, hiszen ilyen intézmény a dohánylobbi is.

Nem titok, a dohányzás és az alkohol fogyasztás károsabb tevékenységnek minősül, mint bizonyos könnyűdrogok (pl. marihuána) fogyasztása, hiszen mindkettő testi függőséget okoz és intenzív fogyasztása mellett bizonyítottan rendkívül súlyos betegségeket és halált is okozhatnak. A lobbi pontosan azért van, hogy ezen termékek hátráyait eltussolják és kiemeljék az előnyeit, például hogy rengeteg adó kerül az államkasszába ezenek köszönhetően. És mivel - a példánál maradva - a könnyűdrogok mögött nincsenek multicégek, ezeket betiltották, hiszen ettől függetlenül ugyanúgy károsak. Viszont a jóval károsabb cigarettát és alkoholt a lobbijuknak köszönhetően, bizonyos elvi szinten élő korlátozások mellett engedélyezettnek minősítették. Szerencsére a közvélemény egyre inkább átlát ezeken a hazugságokon, viszont a XXI. században komoly veszélyt jelent az élelmiszer ipar mögött álló lobbi.

Az emberek nagytöbbsége gondolkodás nélkül beül egy-egy gyorsétterembe, ráadásul a legtöbb szülő is boldogan megveszi az eféle "éttermek" által kínált gyermekmenüt a kölykeinek. Bele se gondolnak, hogy ezzel egy egész generációt rontanak el, hiszen az ízfokozókkal telepumpált, gondosan elkészítettnek vagy természetesnek egyáltalán nem nevezhető "ételek" mellett már a nagyi főztje közel sem érződik olyan finomnak és szép lassan kialakul egy lelki függőség. A gyorskaja mindemellett rendkívül egészségtelen, de ez a cégeket olyannyira nem zavarja, hogy a mögöttük álló lobbi kiharcolt amerikában egy olyan törvényt, mellyel a felelősség akkor is a fogyasztót terheli, ha valaki bizonyítottan a "mekis kaja" miatt lett beteg.

Sajnos a házikoszt minősége is megállíthatatlanul romlik le, hiszen az emberek a termelői piacok helyett előre csomagolt, konyhakész hozzávalókat vásárolnak szupermarketekben, melyek minősége még a legnagyobb cégeknél is megkérdőjelezhető. De ezzel sem törődik senki, hiszenkilobbizták maguknak a nekik kedvező jogaikat. Sokan választják éppen ezért a bio termékeket, de túl sok különbség ezeknél sincs, csupán elhitetik az emberekkel, hogy ha mondjuk chips helyett természetazonos kukoricafelfújtat esznek csomagonként 5900 forintért, akkor egészségesebbek lesznek, holott szerintem a szokásokon kéne változtatni, nem az ételeken. Ez egyébként már inkább egy másik témához, a funkcionális élelmiszerekhez kötődik, ami dióhéjban a jelenlegi táplálkozási szokásokat kielégítően, mesterségesen "egészségessé" tett ételeket takar, akit érdekel nézzen utána az interneten.

Manapság az egészséges ételekre vágyóknak nehéz dolguk van. A fél évszázada még természetesnek vett étkezési szokások ma már majdnem eltűntek. Az élelmiszerlobbi "áldásos tevékenysége" nem a fogyasztóknak kedvez, hanem csak és kizárólag a nagy cégeknek, akiknek teljesen mindegy, hogy mit adnak el, amíg pénz jön belőle. Ma már az élelmiszer is ugyanolyantermék, mint minden más: valami olcsó, könnyen előállítható szar köré felépítenek egy jól eladható, vonzó márkát melyet aztán jóval áron fölül értékesítenek. A gyorskaja, mint pl. a McDonald's, a cukros üditő vállalatok, mint a The Coca Cola Company (Coke, Fanta, Sprite, Nestea, Natur Aqua), a kávé, az ételízesítők, a tejcsokoládé, a fagyasztott élelmiszerek, ezek mind ilyenek és mégis a mindennapi életünk része az összes. Érdemes elgondolkodni, hogy mit is rejt a csomagolás.

Lenyomják a torkodon Tovább

Továbbra is...

január 1.

...a What The Hell a téma, ezúttal egy általam készített feldolgozást szeretnék mutatni nektek. Érdekesség, hogy nincs benne semmilyen hangszer, minden hangot a számmal, vagy tapsolással, vagy különböző tárgyak ütögetésével, majd ezek effektezésével hoztam létre. Az egészet megspékeltem egy jó nagy adag autotune-nal, így kvázi teljes lett az összkép. Ez még nem a végleges verzió, amolyan első demo féleség, majd finomítok még a masteringen és a végleges változat már reményeim szerint egy videóval együtt fog megjelenni hamarosan.

What The Hell cover by andraskocsiswobe

Továbbra is... Tovább

A (szerintem) több millió Avril Lavigne fan három éve vár a csodára: egy olyan lemezre, amely nem a The Best Damn Thing-gel behozott habos-babos rózsaszín tucat világot hozza, hanem minőségben megközelíti az Under My Skin színvonalát. Ez a What The Hell klippel ugyan nem teljesült, viszont a véleményem ettől függetlenül pozitív.

Elméletem szerint ezzel a dallal beismerte, hogy a fent említett korszaka nem volt éppenséggel a legelőnyösebb, hiszen a Girlfriend klipre a legtöbb hardcore fan azt mondta anno, hogy "what the hell?". A dal szövege is utalhat erre, amennyiben azt úgy fogjuk fel, hogy egészen idáig jó volt és követte azokat a dolgokat, amelyet a producerei kitaláltak, de itt a vége és ezentúl tényleg önmagát adja. Ezt igazolja az is, hogy az új lemezről eddíg megjelent sajtófotók inkább hasonlítanak az Under My Skin képi világára, sem mint a 2007-es The Best Damn Thing-ére. Az undorító zöld tincs a hajában és a látványos affektálás is egyértelműen utalhat erre.

Avrillavigne_whatthehell_singlecover

Könnyen lehet, sőt nagyon valószínű, hogy ezt csak bebeszélem magamnak, mert nem szívesen dolgozom fel, hogy a régi Avrilt már soha nem kapjuk vissza, de én őszintén reménykedem benne, hogy a márciusban megjelenő Goodbye Lullaby lemezzel mi, rajongók újra azt a szerethető énekesnőt láthatjuk majd, aki régen volt.

Visszatérve a kliphez: nem akarok belefolyni a részletekbe, de szerintem a vágást nagyon elkapkodták és a kosárlabdás jelenetet nem nagyon értem, hiszen a történettől teljesen elüt, viszont tetszik a bicikli és nagyon bejön a ruhaboltos jelenet és a koncertes rész. A videó negyedét kitevő termék elhelyezés el is ronthatta volna az összképet, de mivel (a Sony reklámokat leszámítva, ami már tényleg felesleges) Avril saját termékeit mutatják be, ezért szerintem nem annyira zavaró.

Mint azt bizonyára a legtöbb olvasóm tudja a kanadai csajjal szemben nagyon elfogult vagyok, (nem csak) ezért a WTH villámgyorsan belopta magát a szívembe. Idővel kiderül, hogy folytatódik-e az öngyilkos rózsaszín cicababa vonal, vagy visszatérnek a kezdetekhez, de már most elmondható, hogy a What The Hell a tavasz egyik legnagyobb slágere lesz. Avril Lavigne visszatért.

Avril Lavigne - What The Hell Tovább
süti beállítások módosítása