Amazing!
Tegnap volt a Love Band és a terhességi szünetre vonuló Péterfy Bori utolsó előtti koncertje a Trafóban, Gödöllőn. A várakozásoknak megfelelően gömbölyödő énekesnő megtöltötte a helyet. (jesszusom, mennyire szar szóvicc volt ez) Volt sok 14-20 éves tipikus tombolós, bulizós pörgős fiatal, akik az első sorokban táncoltak, ugráltak és énekeltek, de egy kicsit hátrébb képviseltette magát az idősebb korosztály is szép számmal, még 60 körüli embereket is láttam.
Zeneileg senki sem csalódott, a nagy slágerek mellett kevésbé ismert számok és feldolgozások is szerepeltek a repertoáron és nem egy dalt át is dolgoztak. Bár Bori pocakja már messziről is árulkodó ez látszólag nem zavarta őt az ugrálásban és a táncban. Ugyanakkor az énekhangja egy kicsit már "gyengébb" volt, mint a legutóbbi két alkalommal, amikor volt szerencsém őt élőben látni, de ezt nem lehet feltétlenül a terhesség számlájára írni. Viszont a koncertteremben egész este tilos volt a dohányzás Bori és a baba védelmében, ezt ő maga egyébként meg is köszönte a közönségnek az este folyamán.
Ismételten rá kellett csodálkoznom arra, hogy mennyire varázslatos személyiséggel rendelkezik a 41 éves frontasszony. Nyilván a színésznői képességeit nagyban tudja használni a színpadi kisugárzásának felerősítésére, de még így is marad benne valami megmagyarázhatatlan erő, ami elbűvöl, néha meglep vagy épp táncra bír mindenkit, aki csak látja, vagy hallja. Ebből következik, hogy a hangulat tegnap Gödöllőn is fantasztikus volt.
Mint mindig, a hazautat ezalkalommal sem tudtuk megoldani, hiszen a koncert végére már rég elment az utolsó hév, az első járatok pedig csak hajnalban indultak. Egy kedves ismerősömmel, akivel voltam stoppolásra kényszerültünk, még a koncert után egy órával távozó zenészek furgonjába is megpróbáltunk bekéreckedni, de senki sem segített rajtunk. Aztán, amikor már kezdtük feladtuk a reményt és beletörődni, hogy még órákra ottragadtunk egy kedves autós hazahozott minket, ezt ezúton is nagyon szépen köszönjük neki.
Több, mint 73 millió embernek van virtuális tanyája a Facebookon. Összehasonlítás képpen, a World of Warcraft -tal, ami elméletleg rekorder, "csak" 11 millióan játszanak. A szembetűnő különbségek egyértelműek, mint plédául hogy farmozni ingyenes, és kevésbé bonyolult, mint a WoW, de azt nagyon kevesen tudják, hogy mitől lehet egy ennyire egyszerű és néha már szinte gagyi játék ennyire népszerű.
A válasz a versenyszellemben rejtőzik. Minden embernek van egy veleszületett ösztöne, méghozzá az, hogy jobb legyen, mint a másik. Ezért vágnak fel az emberek a vagyontárgyaikkal, pl. sportkocsi, nagy ház, de ide tartozik az is, hogy a nők letagadnak a korukból, vagy felturbózzák magukat egy plasztikai sebésszel. Ezekkel mind-mind azt érik el, hogy jobbnak tűnjenek az embertársaiknál. Farmville -ezni csak akkor érdemes, ha az embernek van legalább 5 szomszédja, de ismerek olyat, akinek ha jól tudom majdnem tízszer ennyi van. A farm fejlettségi szintjét az XP szám határozza meg. Minnél magasabb ez az érték, annál jobb az ember farmja. Ha az ember szerzett szomszédokat, és nagyjából eldöntötte, hogy lesz a veteményes, elkezdhet gazdálkodni. Lehet mindenféle zöldséget, gyömülcsöt ültetni, lehet állatot tartani, vagy fát nevelni. Ezek pedig mind arra vannak, hogy XP -t gyűjtsünk. A lehetőségek tárháza ha nem is végtelen, de elég bő, ezért rengeteg módszer van arra, hogy az ember egyre feljebb, és feljebb kerüljön a szomszédai közül a listán.
Tehát ez a cél. A legjobbnak lenni, és legyőzni mindenkit. A Farmville sikere egy alapvető ősi emberi ösztönünkben rejlik, és arra készteti az átlag városi polgárt, hogy olyat csináljon, amit már talán generációk óta nem: KAPÁLJON!