Kövezzetek meg, de nekem ez kurvára tetszik! :D Egyébként a refrén minek a dallamára íródott? Nem tudok rájönni már napok óta... :D
https://www.youtube.com/watch?v=sdbyG2MrBHk
A VOLT Fesztivál legnagyobb neve számomra a The Ting Tings volt és mivel Sopronban a Sum 41 nagy csalódás volt, ezért kijelenthetem, hogy csak a brit duó miatt látogattam el a fesztiválra. Mivel nagy példaképem az énekesnő, Katie White, ezért nagyon szerettem volna egy közös képet vele, ami nagyon úgy nézett ki, hogy nem fog sikerülni, de aztán mégis.
Az utolsó nap kb. délután 4-kor beálltunk páran a backstage bejárathoz. Megkérdeztem egy csomó sajtóst, hogy tudnak-e valamit bandáról, de érdemi választ nem kaptam senkitől. Egy fotós arc volt, aki igazán segíteni akart és bár ő se tudott semmit, azt mondta, hogy a kitartás meghozza a gyümölcsét. Nem is tudja, mennyire igaza lett, ha éppen olvassa ezeket a sorokat, akkor üzennm neki, hogy köszönöm! : ) Elkezdtük figyelni az érkező kisbuszokat. A legtöbben a 30STM-ot várták, de volt még rajtam kívül egy valaki, aki szintén a Ting Tings-re volt kíváncsi. Egy óra múlva megérkeztek Katie-ék és egyből beálltak a backstagebe. Próbáltam kiabálni nekik, de mivel a nagyszínpadon ment egy másik koncert, nem hallották.
Mivel tudtam, hogy nem fognak már kijönni, átmentem a nagyszínpad elé, hogy jó helyem legyen a koncerten. Végül a negyedik sorból, bal oldalon tomboltam a kedvenc számaimra, illetve csak tomboltam volna, mert körülöttem MINDENKI a 30STM-ra várt és nagyon csúnyán néztek rám, hogy (az ő szemszögükből) egy ilyen szarra képes valaki ugrálni. Folyamatosan rúgdostak, meg beszóltak, hogy ne ugráljak már, meg ne lóbáljam a kezem, mert zavarja őket a mozdulatlanul állásban. MINDEZT EGY KONCERT KÖZEPÉN, A NEGYEDIK SORBAN!!! Hülyék ezek, komolyan mondom, le is pogóztam aztán őket... : D A show egyébként nagyon jó volt, mindent ketten csináltak és olyan színpadi jelenlétük volt, hogy bárki megirigyelné őket.
Az utolsó szám, a That's Not My Name után nagyon nehezen sikerült átverekednünk magunkat a tömegen @rebajastyle-lal és visszafutottunk a backstage bejárathoz. Pont akkor állt be a kisbusz közvetlenül a kordon mellé. Kb. 20 perc múlva megláttuk Katie-t. Elkezdtük hangosan énekelni a Shut Up And Let Me Go-t, mire egyből felkapta a fejét. Nézett minket, aztán szóltunk neki, hogy jöjjön ki. Nagyon kedves volt, mert kijött. Kérdeztük, hogy csinálhatunk-e egy képet, mondta hogy persze. Ki akarta hívni Jules-t is, de ő épp valami mást csinált. Nagy izgalmi állapotomnak és pár korsó sörnek köszönhetően megöleltem és AZTÁN megkédeztem, hogy megölelhetem-e, mire kínos mosoly volt a válasz. (awkward...) Kérdezte, hogy jó volt-e a koncert, természetesen igen volt a válasz, aztán elkészültek a képek is, majd egy csaj megkért, hogy fotózzam le őt is, de mivel szar volt a gépe, inkább gyorsan lekaptam őt a sajátommal. (ezért a fotóért az andraskocsiswobe@gmail.com címen lehet jelentkezni!)
Katie ezután elköszönt tőlünk, beszállt a kisbuszba és elindult kifelé. Amikor elment mellettünk szivcsekét mutattunk nekik Rebivel és ők is nekünk. : ) (maga a kép vállalhatatlanul rossz lett mindkettőnkről, de nem ez a lényeg...)
P.s.: Ha a fogalmazásomban itt-ott lenne egy kis hiba, akkor elnézést, kicsit még kába vagyok 5 nap fesztivál és utána egy 22 órás alvás után... : D
Na, megvolt a beköltözés és az első nap... Nem kicsit el vagyok fáradva már most, de szerencsére ma reggel tovább tudtam aludni, mint tegnap, szóval fogjuk rá, kipihent vagyok.
A hangulat eddíg fantasztikus, bár nagyon kis helyen van nagyon sok ember összezsúfolva, szerintem a szervezők sem számítottak ekkora tömegre. A beengedésnél az az egyetlen szerencsénk volt, hogy volt (haha) VIP belépőnk, ezért nem kellett kivárnunk a majd' egy kilóméteres sort, hanem soron kívül bemehettünk, így lett jó (NAGYON JÓ) sátor helyünk. Közel van minden, van kávé, pia, áram, hűtő (!!!) 20 méteren belül, napközben árnyék van, este a nap utolsó sugarai pont hozzánk sütnek, ezért éjszakára felmelegszik a sátrunk. Hatan vagyunk és pont egy körben vannak a lakhelyeink, így van egy kis közös terünk, ami csak a miénk és ahová le tudunk ülni egy körbe és beszélgetni, meg iszogatni meg ilyenek... :)
Nulladik nap nem volt semmi érdemleges koncert, tegnap volt inkább pár érdekesség, például a neo az MR2 színpadon, ami elég langyi volt, szerintem még a bandatagok is unták az egészet, nem úgy, mint a The Pills-nél, akik egy elég szar elrendezésű színpadon, az Unicum sátorban adtak egy háromnegyed órás koncertet, ami nekem nagyon tetszett. A tegnap estét a My Chemical Romance zárta, akik szinte csak (a fantasztikusan jó) új számokat játszottak. Engem meglepetés ért, mert én még az emós korszakuknál voltam lemaradva, de nagyon tetszik ez az új irány, szerintem hazaérek és egyből beszerzem a legutóbbi lemezüket. A mellettünk lévő MOL színpadon tegnap a Copy Con és az Alvin játszott, ezeket csak hallottam, de azok is jók lehettek.
Ma még mindenképp kell innom egy (két, három, négy) kávét, hogy felébredjek a ma esti SUM 41-ra, de remélem sikerül majd felpörögnöm és tudok tombolni egy nagyot Deryck-ékre...
(Akkora kocka vagyok...) Ha sikerül feltölteni a telefonomat, akkor továbbra is fogom folyamatosan tweetelni az eseményeket, meg a képeket, de szerintem még holnap vagy holnap után beszabadulok ide, a net kamionba és írok az aktuális eseményekről.