Az utolsó Sziget napról nem írtam beszámolót a blogomba, ezt sok mindennel tudom magyarázni, de kedves naplóm, így négyszemközt maradjunk annyiban, hogy lebetegedtem. Tényleg, és a környezetemben mindenkire át is ragasztottam azt a jó kis vírust amit valószínűleg valami a világ másik végéről idevetődött jött-menttől kaptam el, így végülis mondhatom, hogy van "szuvenírem" ausztráliából, vagy amerikából esetlen indiából, nem tudom, de már eléggé idegesít.
A vasárnap-hétfő-kedd a gyógyulásra ment el, nem csináltam semmit, de még a telefonomat is kikapcsoltam (12 éves korom óta nem voltam még ilyen sokáig telefon nélkül) hogy nyugodtan kipihenhessem az európa egyik legnagyobb fesztiválja utáni fáradságomat. Tegnap előtt kávéztunk teáztunk három mézzel és két cukorral Szandival, tegnap pedig segítettem Rebajas média házijában megcsináltam Rebajas média háziját, ma ezt fogjuk fogom megvágni, kíváncsi vagyok a végeredményre, mert lett pár elég jó nyersanyag, a kb. két perces film minősége a vágáson és az utómunkán fog múlni.
Röviden ennyi, már majdnem meggyógyultam, bár még a torkom fáj egy kicsit, meg tele van az orrom, de érzem, hogy már a végén vagyok. Nem tudom, hogy bepótolom-e az elmaradt Szigetes beszámolókat, de valószínűleg nem.
