Elképzeléseim szerint a harmadik "szigetelős" nap lesz a legnyugisabb: The Pills, aztán kifekvés a fűben és hajnalig nézni a hullócsillagokat. Utóbbi tervem alapjaiban semmisült meg az esti felhőzet miatt és a Pills-t is majdnem lekéstem, de erről majd később...
Délután ötkor találkoztam Miyával, Cintuval és Borival az új Starbucks-ban, a Széna téren. Én már úgy mentem oda, hogy egész nap hasmenésem volt, de ez valahogy ott, a kávézás alatt fajult el odáig, hogy haza kellett mennem, mert nem bírtam tovább... Fosás közben bevettem két széntablettát, megvártam amíg jobban lettem, aztán örömmel, bár még egy kicsit bizonytalanul rohantam a HÉV megállóba.
A filánál futottam a tömegen keresztül, mert féltem, hogy lekésem az egyetlen koncertet, ami tegnap érdekelt, de a beengedő kapunál elakadtam. Mint kiderült, egy csapat gyűlölködő, magát "nagy magyarnak" nevező csapat akart a "benzin árakért" tüntetni a fesztivál területén, de a jegyvásárlás már meghaladta a súlyosan korlátolt agyi képességüket, és amikor a biztonsági őrök - teljesen jogosan - nem akarták jegy nélkül beengedni őket, akkor balhéztak. Lehet vitázni órákig, hogy mit, miért, hogyan, de ezzel az egésszel most csak azt érték el, hogy az emberek még jobban utálják őket, és hogy azoknak a külföldieknek, akik akkor épp arra jártak szereztek egy rossz benyomást országunkról.
De én még mindig ott álltam a kapunál, mert továbbra sem engedtek be senkit... Sebaj, átmászok a kordon alatt (!!!) és a VIP bejárón megyek be. Nem tudom hogy, de sikerült és öt perc múlva már az Unicum sátornál néztem a Pills-es srácokat. Koncert után még elmentem Dávidékkal valahova, de elhagytuk egymást, meg különben is összefutottam Annával, aki nem tudom, kicsoda, de már második napja bulizunk együtt. :D Bemutattam Annát Miyáéknak, és így négyen róttuk a köröket és a sátrakat hajnali 5-ig.