Egyre mélyebb állapotomban vagyok. Napról napra süllyedek egyre lejjebb és ez még mindíg egy dolog miatt van. Hiába van mellettem sok kedves ember, ez nem tudja feledtetni velem a megtörtént dolgokat. Rákaptam különböző rossz dolgokra, melyek adnak némi örömöt, de hosszútávon én fogom a legjobban megszívni, de jelenleg nem érdekel. Nem tudok aludni, nincs kedvem sehova se menni, de nem is akarok itthon maradni, legszívesebben lemennék a parkba és lefeküdnék egy padra csövelni.
Valaminek történnie kéne már, mert be vagyok zárva az elmémbe és nem találom az kivezető utat.